Hologramember

Ó, az a nagy Orosz építészet!

Magyar tévések kiutaztak Moszkvába forgatni egy hétre, még vastagon az átkos rendszerben és egy elég elegáns hotelben szálltak meg. Első nap semmi dolguk nem lévén, természetesen végigitták a bár itallapját többször, oda-vissza. Mikor este eléggé illuminált állapotban visszamentek a szobájukba, egyiküknek az az ötlete támadt, hogy keressenek lehallgatót, mert biztosan van. Elkezdték keresni, egyszer csak az egyikük megszólalt, hogy a szőnyeg alatt lesz, mert ott valami dudorodik. Feltekerték a szőnyeget, és egy bazi nagy anyacsavart találtak. Kicsavarták, az alattuk levő szobában meg leszakadt a csillár.

Panaszkönyv

A matek professzorunk bement a boltba (még anno.. ) és kért két zsömlét. Az eladónő megfogott két zsömlét és kirakta a pultra csomagolás nélkül. Ezen feldühödött a prof és kérte a panaszkönyvet. A nő rezzenéstelen arccal leakasztotta a könyvet és odaadta a profnak. A prof komótosan belelapozott, majd két üres lapot kitépett, becsomagolta a zsömléket és angolosan távozott.

Hangok

Kocsma, nyár, nagy társaság, hosszú asztalok. Megy a beszélgetés, mikor az egyik fickó pukkint egy jól hallhatót. Zavarában elkezd izegni-mozogni az egyébként igen nyekergős padon, mintha a pad adta volna ki a hangot, mikor a vele szembe ülő sajnálkozó hangon megjegyzi:

– Ugye milyen más hangja van?

Ki itt a főnök?

Ez állítólag megtörtént, és fel is jegyezték az amerikai haditengerészet egyik rádiózási naplójában:

– Azonnal térjen ki észak felé 15 fokkal!

– Javaslom, hogy ön térjen ki dél felé 15 fokkal…

– Megismétlem, térjen ki észak felé 15 Fokkal, máskülönben összeütközünk!

– Én nem tudok kitérni, térjen ki ön 15 fokkal….

– Én az amerikai haditengerészet tisztje, az amerikai flotta egyik hajójának kapitánya vagyok. Utoljára mondom térjen ki!

Én pedig szolgálatos a világítótoronyban… Én is utoljára mondom, hogy térjen ki!

Tisztelt Uram!

A baleseti jegyzőkönyv 3. rovatába írott válaszommal („A baleset oka: átgondolatlan tervezés”) kapcsolatos, a részletek iránt érdeklődő levelére válaszul, az alábbi remélem kielégítő leírást áll módomban közölni. Kőművesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes épület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam, hogy valamennyi (utólag lemérve mintegy 110 kg-nyi) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, hogy a téglákat nem fogom kis részletekben kézben lehordani, hanem a 6. emelet magasságában az épület oldalára szerelt (teherszállításra szolgáló) csigával eresztem le. A csiga kötelét a földszinten kikötöttem, felmentem a tetőre, a kötél végén levő ládát oldalra húztam és megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a kötelet és erősen szorítottam, hogy lassan leeresszem a 110 kg-nyi téglát.

A baleseti jegyzőkönyvből megállapíthatta, hogy az én testsúlyom 84 kg. Meglepetésemben, amelyet az okozott, hogy hirtelen elemelkedtem a földről, elveszítettem lélekjelenlétemet és elmulasztottam elengedni a kötelet. Így aztán, nem is kell mondanom, nagy sebességgel emelkedni kezdtem az épület oldala mentén.

Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a téglákkal megrakott ládával, amely jelentős sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata a koponyatörésnek, kisebb zúzódásoknak és a törött kulcscsontnak, amit a baleseti jegyzőkönyvben már leírtam.

Alig lassulva folytattam emelkedésemet, egészen addig, amíg jobb kezem ujjai két ízület mélységben megakadtak a 2. bekezdésben említett csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelenlétemet, és a belém hasító fájdalmak ellenére erősen tartottam a kötelet.

Körülbelül ezzel egyidőben a téglákkal megrakott láda a földbe csapódott és az ütődés erejétől a láda alja kiszakadt. Ekkor megszabadulva a téglák súlyától, a láda már mindössze 23 kg-ot nyomott. Had emlékeztessem ismét testsúlyomra (2. bekezdés). Ahogy bizonyára elképzeli, gyorsan zuhanni kezdtem az épület fala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek számlájára írható a két törött bokám és néhány fogam, valamint a lábaim és altestem súlyos hasított sérülései. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ládával való találkozás annyit fékezett zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze három gerinccsigolyám roppant össze. Azonban ahogy a téglahalom tetején, iszonyú fájdalmak közepette, mozgásképtelenül feküdtem és láttam a felettem hat emelet magasságban himbálódzó ládaroncsot, ismét elveszítettem józan ítélőképességemet és elengedtem a kötelet.

Húzd meg!

Az egyetem WC-jében a takarítónő elhelyezett egy feliratot: „Használat után húzd le a vizet!”.

Valamelyik pihent agyú aláírta: „Húztam, húztam, de folyton kifolyt a kezemből!”

Kápolna az erdőben…

Német újságok némi kajánsággal írták meg az alábbi történetet. Egy angol hölgy kies német falut választott csöndes nyári üdüléséhez. Minthogy nem tudott jól németül, levélben a helybeli tanítóhoz fordult bizonyos előre megszerezhető felvilágosításokért. Egyebek között W. C. iránt is érdeklődött, csakhogy a német tanító nem ismerte ezt a rövidítést, és a paphoz fordult. A pap feltételezte a Ladyről, hogy vallásos nő, és alighanem a „Wood Chapel”, azaz Erdei Kápolna után érdeklődik. Készséggel szolgált hát pontos levélbéli tájékoztatással ekképpen:

„Tisztelt Asszonyom, a W. C. kb. tíz kilométernyire van a háztól, amelyben Ön lakni fog, de keddi és pénteki napokon zárva van. Ámbár ez kissé kényelmetlen lesz Önnek, ha megszokta a W. C. rendszeres látogatását. De bizonyára örömmel hallja, hogy sokan ott szokták tölteni egész napjukat, még élelmet is visznek magukkal. Nyáron mindig sok ember van ott, miért is tanácsosnak vélem, hogy idejekorán induljon majd oda. Mintegy 80 ülőhely van benne, de ha mégis túl későn érkezne, talál ott bőven állóhelyet is. A harang 10 percig szól a W. C. bezárása előtt. Mindez szép fenyőerdőben van, a kilátást is elragadónak fogja találni, s bizonyos, hogy jól hallja majd a leggyengébb hangokat is…”

A villanykörte

Állítólag abszolút közismert a villanyos műegyetemi hallgatók között, hogy a szokványos villanykörtét búrával előre be lehet kapni, de utána a szájból kivenni gyakorlatilag képtelenség.

Ezt ellenőrizendő – nevezzük nevén az ifjat – XY az előírásoknak megfelelő módon, széles baráti kör előtt begyömöszölt a szájába egy villanykörtét és utána demonstratíven mutatta, hogy tényleg nem tudja kivenni. Néhány percig meg nagyon poénosnak tűnt a helyzet, de hosszú idő után sem tudott megszabadulni az önkéntes szájpecektől és a társai sem tudtak segíteni rajta.

Erőltetni nem nagyon merték a dolgot, nehogy eltörjön az üveg és összevagdossa, az esetleg lenyelt darabkákról nem is beszélve – kénytelenek voltak megállapítani, hogy ez így nem megy és orvosi segítségre lesz szükség. Mindez az éjszaka közepén történt, így aztán nem volt más választás, mint az éjjeli orvosi ügyelet. Mentőt hívni nem akartak, mert az mégiscsak rendkívül kínos volna, így aztán taxit kértek. A taxi megjött, de percekig nem tudtak elindulni, mert amikor a sofőr megtudta, hogy mi történt – lévén elég feltűnő látvány egy fiatalember, amint egy villanykörte menetes vége áll ki a szájából, – úgy elkezdett röhögni, hogy képtelen volt vezetni. Mikor végre útnak eredtek, akkor is le kellett húzódnia és megállnia, hogy ki tudja röhögni magát.

Végre beértek az ügyeletre, XY arcát, állkapcsát telenyomták izomlazító injekciókkal és így nagy sokára végül sikerült kiszedni a körtét a szájából. A legszebb persze az a történetben, hogy a kifelé menet az ajtóban összetalálkoztak a taxissal, akinek egy villanykörte menetes vége lógott ki a szájából.

Könyvidézetek

Ezek a mondatok egy Közgazdaságtan könyvben vannak:

105. old: „Evidencia rangot kapott: a magára hagyott gazdaságnak önerőből annyi esélye van a fellendülésre, mint a trójai falónak az epsomi derbyn.”

110. old: „Az infláció tehát normális gazdasági jelenség, nem első számú közellenség, hanem olyan tényező, mint a csúf, de gazdag feleség; nem kell szeretni, de együtt kell vele élni.”

114. old: „A keresleti elmélet általában kitart a monetáris restrikciók és a fiskális ortodoxia mellett, míg a költséginflációs koncepció utálja ezen módszereket, mint vak nudista a sündisznót.”

Agytérfogat

Egy társaságban éppen arról beszélgettek, hogy a férfiak agytérfogata nagyobb, mint a nőké, és hogy ez összefügg az értelmi képességeikkel. Az egyik lány megunva ezt dühösen felpattant:

– Nem értem, miért kell állandóan a nők agytérfogatát összefüggésbe hozni az értelmi képességeikkel?

Ébressz fel

Hapsi összeveszik a feleségével, annyira, hogy nem is beszélnek egymással. Mivel korán kell munkába menni, ír egy cédulát az asszonynak:

„Légy szíves, kelts fel reggel fél ötkor, hogy elérjem a buszomat.”

Reggel kipihenten ébred, megdöbbenve veszi tudomásul, hogy már nyolc óra van. Éppen elkezdené szidni az anyósát, amikor a papírra téved a pillantása:

„Fél öt van, kelj fel. Lujza.”

Ilyenek ezek a bűnözők

1994 augusztusában Joe Campbell-nak olyan sürgős volt kirabolni egy üzletet Oklahoma City-ben, hogy két a sorban előtte állót megelőzve akarta ezt megtenni. Valószínűleg meg is tudta volna, ha megvárja a sorát. Ehelyett letartóztatta a két civilruhás rendőr, akiket megelőzött a sorban.

Öt bankot rabolt ki egy rabló 1994-ben Mexikóban. Egyik biztonsági őr sem vette komolyan, azt hitték hogy egy kisgyerek. A bankrabló 1 méter magas törpe volt, cowboyruhába kiöltözve és falovon lovagolt be a bankba, ahol elővett egy igazi revolvert és a személyzetnek megparancsolta, hogy töltsék meg a cowboy-kalapját pénzzel.

Három bűnözőt: Donald Bissel, Terry Sledge és Bria Castleberry, úgy tartottak nyugton Falkner County börtönben, hogy adtak nekik egy Monopoly-társasjátékot, amivel elszórakoztak. Mind a hármukat tárgyalásra vitték volna 1994 novemberében, de sose kerültek oda. A játékfigurákat arra használták, hogy a bombabiztos csavarokat kicsavarják a szellőző rácsából, azon keresztül bújtak át, ki a szellőzőn és leengedték magukat a három emelet magasságból összecsavart lepedőkkel. A börtönön kívül elloptak egy autót és eltűntek.

Jean-Paul Barrett börtönben ült, Tuscon-ban. 33 évre ítélték okirat-hamisításért és csalásért, amikor egy napon 1991 decemberben váratlanul szabadon engedték. Faxon érkezett egy szabadon bocsátási okirat a börtönbe. Annak ellenére hogy az iratról több kódszám és pecsét hiányzott, kiengedték Barrett-et minden további nélkül. Valószínűleg valaki szerzett egy valódi bírósági okiratot és kitöltötte. Barrett távollétét csak három nappal később fedezték fel, amikor egy bírósági tárgyaláson kellett volna megjelennie.

1994-ben Bogotában a kormány és az újságok szégyenkezve állapítottak meg: Fogadták Nigéria trónörökösét nagy felhajtással és miegymással, ahogy ilyenkor szokás egy államfői látogatáskor. A trónörökös interjúkat adott, Columbia külügyminisztere bőkezűen látta vendégül a trónörököst két napon keresztül és csak miután a trónörökös már elutazott, kaptak észbe, hogy Nigéria köztársaság! Máig se tudják, ki volt a csaló.

Egy huszonéves dealer Ohamá-ban 1996 februárban véletlenül rossz számot hívott és egy kábítószerügynöknek telefonált Sgt. Márk Lángan-ba. A hangjából és a szövegből a nyomozó megértette, hogy egy narkóárussal beszél. Meg is beszéltek egy találkozót crack vásárlásra, ahol a nyomozó minden további nélkül le is tartóztatta a Balekot.

1985 szeptemberében 2 sokat próbált bűnözőt vittek a bíróságról vissza a börtönbe. A 2 rab megpróbált elszaladni az őröktől, amikor egy lámpaoszlop került az útjukba, azt két oldalról akarták megkerülni, elfelejtették hogy össze vannak bilincselve. A lámpaoszlop másik oldalán összeütköztek és jól fejbeverték egymást, úgyhogy az őröknek csak fel kellett szedni a két rutinGézát, hogy vissza tudják vinni a börtönbe.